Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?

ingatlan üzemeltetés, ingatlan kezelés

2024. május 21. kedd

Konstantin

Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?

2023-10-25 18:56:28

A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?


A bérlakás rendeltetésszerű használhatósága

Lakásbérleti szerződés esetén a bérbeadó alapvető kötelezettsége, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja a bérlőnek. Mindezt a szerződésben meghatározott időpontban, a lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt kell megtennie.

A lakás akkor alkalmas rendeltetésszerű használatra, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

Ha nem az ingatlan egésze alkalmatlan a használatra, de valamely lakásberendezés nem működik, akkor emiatt a bérlő nem tagadhatja meg a bérleti díj megfizetését. Ilyen eset például, ha a fűtés nem az egész lakásban, csak az egyik szobában nem működik. Azonban a bérlőnek ilyenkor jogában állhat a bérleti díj arányos részének visszatartása vagy szavatossági igény érvényesítése. A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére is elvégezheti. Ehhez szükséges az is, hogy a bérbeadó a hiba elhárításáról a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik.

A felek a lakásbérleti szerződésben úgy is megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Arról is meg lehet állapodni, hogy a bérlakást a bérlő látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. Ebben az esetben a megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

 

Miért felel a bérbeadó a bérlakás karbantartása során?

A Lakástörvény meghatározza, hogy a bérleménnyel kapcsolatban a bérbeadót milyen karbantartási, javítási kötelezettségek terhelik. Ennek keretében a bérbeadó köteles gondoskodni:

  • az épület karbantartásáról,
  • az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
  • a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.  

A bérbeadót terheli tehát az épület központi berendezéseinek karbantartása, javítása is. Központi berendezés például a központi fűtő berendezéssel vagy távfűtéssel fűtött ingatlanok esetén a fűtőberendezés és szerelvényei. Ehhez hozzátartozik a lakásban levő vezetékszakasz és a fűtőtestek is. Központi berendezés a víz-, a csatorna- és a gázvezeték is, a hozzá tartozó szerelvényekkel. Ebbe beletartozik a lakásban levő vezetékszakasz, valamint a lakás elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere is.

A feleknek lehetőségük van arra, hogy a törvénytől eltérően állapodjanak meg. Például a bérlő kötelezettségévé tehetik az épület központi berendezéseinek javításával, karbantartásával kapcsolatos költségek viselését.

Ha a bérbeadó az azonnali beavatkozást nem igénylő hibát – az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg – a bérlő felszólítása ellenére sem javítja ki, akkor a bérlő a javítást a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti. Ilyenkor arra is van lehetősége a bérlőnek, hogy a bíróságtól kérje a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására.

 

A bérlő költségei a bérlakás karbantartása esetén

Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, akkor a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

A lakás berendezései közé tartoznak például a tűzhely, főzőlap, egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha és más egyedi fűtőberendezések, a villanybojler, a beépített bútorok, redőnyök.

Karbantartás alatt a rendeltetésszerű használhatóság érdekében szükséges javítási munkák elvégzését kell érteni. Ide tartozik még a hibajavítás és a rendszeres állagmegóvási munka is. 

Felújításnak az olyan általános javítási, építés-szerelési munkák számítanak, amelyek az eredeti műszaki állapotot visszaállítják, illetve az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot növelik.

Amennyiben a lakás burkolatát, ajtóit, ablakait vagy a lakás berendezéseit pótolni vagy cserélni kell, akkor eltérő megállapodás hiányában ennek költségei már nem a bérlőt, hanem a bérbeadót terhelik. Ha a bérbeadó a szükséges munkát a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem végzi el, akkor a bérlő a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégezheti.

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.  

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda